Gyakran hallani ezt a mondatot a mozgásszervi panaszokkal küzdő betegektől: „Jaj, nem tudok megmozdulni! Becsípődött a derekam!” Arról kérdeztük Dr. Arnold Dénes Arnoldot, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistáját, hogy mi játszódik le ilyenkor a szervezetünkben, milyen érzésekkel jár ez a probléma és melyek a kezelés lehetőségei.

Hogyan tud egy ideg becsípődni?

A gerinccsatornából oldal irányba idegek lépnek ki a csigolyák közötti lyukakon keresztül. Ezen az úton egy kiszakadt sérv, egy elmozdult csigolyatest, vagy akár egy csontkinövés is nyomhatja az ideget. Azonnali mozgáskorlátozottságot okozó idegbecsípődés leggyakrabban a deréktáji szakaszon jelentkezik, ilyenkor az ágyéki ideg csípődik be, de ez a probléma a gerinc nyaki, illetve háti szakasza mentén is előfordulhat.

Melyek ennek a problémának a tünetei?

Az idegbecsípődés általában valamilyen rossz, hirtelen mozdulat következménye (hajlás, felegyenesedés, nehéz teher felemelése), de nagyon sok esetben hosszú idő alatt alakul ki az ideg károsodása. Utóbbi esetben nagy szerepet játszhat egy állandó testtartáshoz, főleg munkavégzéshez köthető folyamatos kényszertartás, vagy helytelen tartás. A fájdalmat az egyén legtöbbször csak az ágyéki-keresztcsonti gerinc területén érzékeli, de több esetben a csípőízületbe, farizomzatba sugárzó kellemetlen érzés is jelentkezhet. Néha ez az érzet annyira erős, hogy a legtöbb mozdulat lehetetlenné válik. A hát izomzata ezen a területen összehúzódik, és ez a görcsös izomállapot tovább növeli a fájdalmat.  Másik jellemző tünet a zsibbadás, amely a probléma gyökerétől függően jelentkezhet a váll és lapockák között, a karokban, a fenékben, a combban vagy a lábszárban, valamint a kéz és lábujjak tájékán is. Súlyos esetben előfordulhat végtaggyengeség, érzészavar, esetleg bénulás, továbbá széklet, vagy vizelettartási, illetve indítási zavarok is előfordulhatnak.

A legfontosabb kérdés: Hogyan lehet gyógyítani?

 Bár létezik néhány otthoni „praktika”amivel ideig-óráig fájdalomcsillapító hatást érhetünk el, ezek csak rövidtávon hatnak, azonban az okokat nem szüntetik meg. Érdemes tehát minél hamarabb orvoshoz fordulni. Az idegbecsípődésre jellemző, hogy minél korábban kapunk szakszerű orvosi ellátást, annál eredményesebben kezelhetjük a betegséget. Miután diagnosztizáltam az idegbecsípődés okát, felállítom a terápiás tervet, amelynek alapja az aktív fájdalomcsillapítás – mondja Dr. Arnold.

Mit jelent aktív fájdalomcsillapítás terápia?

Az aktív fájdalomcsillapító terápia két részből áll, egy speciális, természetes hatóanyagokból álló szteroid-mentes injekciós kúrából és a funkcionális gyógytornából. Az eljárás a lényege az ok, a fájdalom kiindulópontjának kezelése. Idegbecsípődés esetében ez azt a területet jelenti, ahol a problémát okozó ideg a gerincből kilép. A hatóanyagot célzottan erre a helyre juttatjuk el, melynek hatására a fájdalom gyorsan és jelentősen csökken, a mozgáskészség helyreáll. A pácienseim azonnali, gyors fájdalomcsökkenésről számolnak be, már az első kezelés után – tudjuk meg a fájdalomspecialistától.  

Miért fontos a gyógytorna és a masszázs?

Az injekciós terápiával párhuzamosan kezdjük el a szakember által összeállított és kontrollált speciális nyújtó, izomlazító, illetve erősítő gyakorlatokból álló funkcionális gyógytornát. Ez azért nagyon fontos, mert segítségével helyre tudjuk állítani az izmok-inak-idegek statikai egyensúlyát és a mozgásfunkciókat. Idegbecsípődés esetén nagy segítséget nyújthat a professzionális masszázs, amely ellazítja az izmokat, oldja azok feszességét, ezzel csökkentve a fájdalmat.  Nagyon fontos, hogy az aktív fájdalomcsillapítási terápia egyénre és betegségre szabott, így a páciens érdeke az előírások pontos követése, a gyors és tartós javulás érdekében – mondja Dr. Arnold fájdalomspecialista.

Forrás: Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

A lúdtalp sokak szerint a gyerekeket érinti, ám valójában számos felnőtt életét is megkeseríti. Bár legtöbbször nem jár semmiféle panasszal, ám előfordulhat, hogy a deformáció komoly fájdalmakat és mozgásszervi betegségeket eredményez. Dr. Váradi Évától, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistájától megtudhatja, mi mindent okozhat a lúdtalp, illetve hogy mit tehet a fellépő másodlagos panaszok ellen.

A láb szerkezete, felépítése

A láb csontokból, izmokból és szalagokból áll. A csontok alakja és elhelyezkedése alakítja ki a láb boltozatait, melyek közül a leglényegesebb a hosszanti és a harántboltozat, melyeket az izmok és a szalagok tartanak normál pozícióban. Ennek szerepe a nagy teherbírásban és a rugalmasság biztosításában van, így ha szerkezetében valamilyen változás következik be, az az egész testre hatással van. Ekkor ugyanis ez a rész nem képes megtartani a rá nehezedő súlyt, így a boltozat megsüllyed, és az eredetileg ívelt terület kiegyenesedik.

Lúdtalp abban az esetben alakul ki, amikor a láb statikai felépítése megváltozik. Ez adódhat többek között hirtelen növekedésből, fejlődési rendellenességből, felnőtteknél helytelen testtartásból, a medence előrebillentéséből, jelentős túlsúlyból (pl. terhesség). Ilyenkor a hosszanti boltozat megsüllyed, a belső boka befelé fordul, míg a sarokcsont kifelé. Ennek hatására a talp belső éle a talajhoz ér, ami szinte az egész vázrendszerre hatással van: kialakul az X-láb, hanyag tartás, és előrehaladottabb esetben a harántboltozat is megsüllyed.

Komoly fájdalmakhoz vezethet a lúdtalp

A lúdtalp önmagában egy ártalmatlan állapot, ám több mozgásszervi problémát is okozhat, ami akár kínzó fájdalommal is járhat. A statikai változások és a megnyúlt szalagok miatt ízületi kopás, láb-és talpfájdalom, valamint gerinc-derék-és csípőproblémák is jelentkezhetnek, melyek kihathatnak az illető mindennapjaira.

Fontos azonban tudni, hogy maga a lúdtalp ortopédiai probléma, reumatológiában –így aktív fájdalomcsillapítással- annak másodlagos panaszait látják el.

A lúdtalp szövődményei

• Ízületi gyulladás
• Ízületi kopás
• Bütyök
• Kalapácsujj
• Derékfájás

A lúdtalpbetét önmagában nem megoldás

A lúdtalp kezelésének alappillérei a lúdtalpbetét és a speciális gyógytorna. Bár ezek lényegesen sokat javíthatnak a beteg állapotán, ám a fájdalom mindezek ellenére továbbra is fennállhat, kiváltképp az évek alatt kialakult szövődmények miatt. Dr. Váradi Éva, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistája szerint a lúdtalp másodlagos panaszokra hatékony megoldást nyújt az aktív fájdalomcsillapítás. Ilyen például a helyi injekciós-infiltratív kezelés, mellyel sokat lehet segíteni a panaszokon, hiszen azzal remekül lehet orvosolni az esetlegesen kialakult gyulladást, valamint segítségével sikeresen csökkenthető a feszülés. Amennyiben a lúdtalp miatt térdízületi kopás is kialakult, úgy hialuronsavas kezelés javasolt, mely az ízületi résben egyfajta kenőanyagként funkcionálva visszaadja a porc rugalmasságát és az ízület fájdalommentes mozgását.

Mindezeken kívül a lúdtalp okozta derékfájdalmon hatásosan segít a kúrában végzett guna terápia illetve az akupunktúra- ezek segítségével a gyulladásért felelős anyagok elszállítódnak, a szervezet öngyógyító folyamatai beindulnak, valamint a merev izmok ellazulnak.

A gerinc az emberi test egyik legfontosabb része, és egyben a legérzékenyebb is. Az ott kialakult problémák kihathatnak az ember mindennapjaira, hiszen az itt megjelenő elváltozások kínzó fájdalomban nyilvánulhatnak meg. Dr. Váradi Éva főorvosnő, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistája a csigolyameszesedésből adódó derékfájás kezelési lehetőségeit ismerteti.

Mi a spondilózis?

A spondilózis – vagy más néven csigolyameszesedés- a csigolya peremeket látható meszes felrakódás. A víz, így a rugalmasság elvesztésének következtében a gerinc csigolyái elcsúsznak, közelebb kerülnek egymáshoz, és a gerincvelőből kilépő idegek nyomás alá kerülnek. Legrosszabb eset, amikor a túlfeszülés miatt csontos hidak alakulnak ki. Bár kezdetben tünetmentes lehet, ám előrehaladottabb állapotban a probléma nagyfokú fájdalommal, esetleg mozgásbeszűküléssel jár.

Érdemes megemlíteni, hogy nem keverendő össze a kisízületek meszesedésével a spondylarthrosis-sal, valamint a csigolyák elcsúszásával, a spondylolisthesis-szel, mely általában  veleszületett  csigolyaív deformitás, szakadás talaján alakul ki. Ez szintúgy idegfájdalmakhoz vezethet és másodlagos meszesedés, spondilózis lehet a következménye.

A spondilózis előrehaladottabb tünetei

• derékfájás
• mozgásra fokozódó fájdalom
• mozgásbeszűkülés (pl. hajláskor)
• alsó végtagba sugárzó fájdalom (nem minden esetben)

Aktív fájdalomcsillapítással megszűntethető a fájdalom

Dr. Váradi Éva főorvosnő, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistája szerint a diagnózis a beteg elmondása alapján, fizikális vizsgálattal és röntgen felvétellel gyorsan felállítható. Szerencsére műtétre az esetek többségében nem kerül sor, így az elsődleges feladat a gyulladás és a fájdalom megszüntetése. Ehhez azonban meg kell állapítani a probléma pontos kiindulási helyét, ami nagy szakértelmet és tapasztalatot kíván, ugyanis ennek hiányában a várt hatás elmarad. Viszont amennyiben sikerül azt a kicsi területet megtalálni, akkor a probléma gyorsan injekciós kezeléssel, illetve guna terápiával remekül orvosolható.