FÁJ A VÁLLA? ÍZÜLETI PORCKOPÁS OKOZHATJA!

A vállízületet leggyakrabban érintő probléma az ízületi porckopás, amely sajnos nagyon sokunk életét megkeseríti. Arról kérdeztük Dr. Arnold Dénes Arnoldot, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistáját, hogy milyen módon gyógyítható ez az elváltozás.

CIVILIZÁCIÓS BETEGSÉG

Az ízületi kopás és meszesedés gyakorisága szoros összefüggés mutat a mozgásszegény életmóddal és az elhízással, ezért mondhatjuk, hogy ez a kórkép tulajdonképpen civilizációs betegség. Ezt a tényt igazolják azok a nemzetközi statisztikák is, amely szerint a porckopással küzdők közel fele túlsúlyos. A betegség – amellyel a 65 év felettieknek több mint 70 százaléka küzd - kockázati tényezői közé tartozik az öröklött hajlam és a túlerőltetés is. Az ízületi porckopás legjellemzőbb tünete a fájdalom, az ízületek mozgatásra jelentkező ropogása, (orvosi nyelven krepitáció), valamint a mindennapi életet rendkívüli módon megnehezítő mozgásbeszűkülés. Ez utóbbi oka, hogy a fájdalom miatt, az ízület körüli izom reflexesen védekező kényszertartást vesz fel, megfeszül, mozgásra fájdalmassá válik.

ÍZÜLETI KOPÁS A VÁLLBAN

 Az ízületek csontvégeit ízületi porc borítja, ezek biztosítják a súrlódásmentes mozgást a csontok számára.  A porcképzést speciális sejtek végzik, azonban ha ezek működése rendellenessé válik, a porc elkezd leépülni, és elvékonyodik, felszíne göröngyös és lyukacsos lesz. Az ízület szélén fájdalmas csontkinövések alakulnak ki, amelyek gátolják az ízület normális működését. Végső stádiumban a csontok végei összeérnek, egymáson surlódnak, ami nagy fájdalommal, valamint duzzanattal és gyulladással jár. A kopás tünetei a korral sajnos rosszabbodnak, hiszen az ízületek stabilitása és regenerációs képessége az idő múlásával csökken.„Amennyiben a beteg olyan súlyos állapotban van, hogy gyakorlatilag nem maradt porc, amely a csontvégeket fedné, akkor protézis beültetéssel lehet segíteni. Ilyenkor felkarcsont fejét, és szükség szerint az ízületi vápát is művi komponensekkel pótoljuk. Azonban ez az állapot mindenképpen elkerülendő, és érdemes mihamarabb szakorvost felkeresni, aki felállítja a megfelelő terápiát, mert az időben kezelt mozgásszervi betegségek jól gyógyíthatók” - tudjuk meg Dr. Arnoldtól.

AKTÍV FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS ÉS FUNKCIONÁLIS GYÓGYTORNA

 Bár a patikában nagy választékban kaphatóak fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hűsítő kenőcsök, ezek csak ideig-óráig hoznak enyhülést. Ha porckopás áll a vállfájdalom hátterében, akkor ez sajnos nem elég. A tünetek elnyomása helyett az okok kezelésére és megszüntetésére van szükség, melyre az aktív fájdalomcsillapítás terápia az alkalmas kezelési mód.A terápia három eleme a fájdalomcsillapítás, a gyulladáscsökkentés és a gyógytorna.„Az aktív fájdalomcsillapítást, természetes hatóanyagokból álló szteroid mentes injekcióval végezzük, amelyet az ízületi résbe viszünk be. Jelentős vízmegkötő képességének köszönhetően hozzájárul a porc rugalmasságához, valamint az ízület könnyed és fájdalommentes mozgásához. A maximális gyógyulás érdekében kúraszerűen javallott a terápia, azonban már az első kezelések alkalmával is jelentős javulást hozhat, ráadásul hatása hosszú ideig kitart.” – tudjuk meg Dr. Arnoldtól. Az injekciós kezelés hatékonyan megszünteti a gyulladást és a fájdalmat, így el lehet kezdeni az ízület mozgatását, hiszen a megfelelő funkcióhoz alapvető fontosságú a jó izomerő és megfelelő mozgástartomány. Szakember által vezetett gyógytornára azért is van szükség, hogy elkerüljük a vállöv izmainak sorvadását (atrófiáját).Mivel a kor előre haladtával sajnos csontjaink és porcaink is kopnak, ne feledkezzünk meg a megfelelő táplálkozásról, a tápanyag,- és vitaminbevitelről sem, valamint hetente háromszor végezzünk korunknak, és egészségi állapotunknak megfelelő mozgásformákat!

Forrás: Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

MI SEGÍT KRÓNIKUS DERÉKFÁJÁS ESETÉN?

Krónikus derékfájásra sokan, csupán a tüneteket enyhítő fájdalomcsillapítókat, vagy nem túl hatékony étrend kiegészítőket fogyasztanak. Ezek a készítmények azonban, csak a tüneteket kezelik, de az okokra nem hatnak. Arról kérdeztük Dr. Arnold Dénes Arnoldot, a Fájdalomközpont fájdalom specialistáját, hogy mit javasol erre a problémára.

MITŐL ALAKUL KI EZ AZ ELVÁLTOZÁS?

A krónikus derékfájdalmat leggyakrabban a gerinc valamely degeneratív betegségére, valamint a csigolyák, porckorongok statikai rendellenességeire lehet visszavezetni.  Panaszokat általában az izmok feszülése, a szalagok, kisízületek, csontok túlterheltsége, a csigolyák közötti porcok kopása, valamely sérülés, daganat vagy csontritkulás okozhatja. Ezek a fájdalmak gyakran egy rossz mozdulatra, vagy erős fizikai behatásra jelentkeznek, de kialakulhatnak fokozatosan is, majd kezelés hiányában tartóssá és visszatérővé válnak. Egészségstatisztikai adatok alapján a fejlett országokban a felnőtt lakosságnak közel 90%-s szenvedett már élete során krónikus derékfájástól a mozgásszegény életmód következtében. A pszichés tényezők (alvászavar, kimerültség, depresszió, szorongás), vagy akár az időjárási frontok is  fokozhatják a tüneteket.

A FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ ÉS A GLÜKOZAMIN NEM NYÚJT MEGOLDÁST

A derék, a láb, a gerinc, a nyak és a kéz ízületi fájdalmainak enyhítésére sokszor, akár hetente többször is fájdalomcsillapító gyógyszert fogyasztunk, pedig ezek a készítmények az okokat nem szüntetik meg, csak a tüneteket nyomják el. Nagyon népszerűek ezen kívül a glükozamin tartalmú étrend kiegészítők is, pedig kutatások szerint ez a hatóanyag semmilyen enyhülést nem nyújt. A Journal of the American Medical Association folyóiratban közzétett, az Oslói Egyetem ortopédiai tanszékén végzett kísérlet szerint, a vizsgált 250 krónikus derékfájással küzdő személynél, nem járt nagyobb előnnyel a glükozamin szedése, mint a placebo. (http://jama.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=186168) „ A különböző betegségek közül tipikusan a mozgásszervi elváltozásokra nem feltétlenül a fájdalomcsillapítók, vagy a glükozamin szedése a megoldás, hiszen ezek vagy nem, vagy csak ideig- óráig hatnak. Léteznek olyan terápiák, amelyek az okokat is kezelik és hosszú távra megoldást nyújtanak” – mondja Dr. Arnold, fájdalomspecialista.

AKTÍV FÁJDALOMCSILLAPÍTÁSSAL A DERÉKFÁJÁS ELLEN

Ennél a problémánál a megoldást az aktív fájdalomcsillapítás terápia, a gerinc, az izmok, az ízületek statikai és dinamikai egyensúlyállapotának helyreállítása adja. Ennek érdekében először olyan injekciós kezelést alkalmazunk, amely a fájdalom gyökerénél hat és csillapítja fájdalommal mindig együtt járó gyulladást, csökkenti az ödémát, az izomfeszülést, így megszüntethető a hajolási nehézség, a mozgásbeszűkülés. „A leghatékonyabb injekciót, annak hatóanyagát, mennyiségét már a fájdalom hátterétől, mértékétől, a kórelőzménytől, a páciens fizikai állapotától függően választjuk meg. Fontos, hogy ez a gyógyító szakasz gyors legyen és eredményes, annak érdekében, hogy gyógytornával elkezdhessük a funkciók helyreállítását. Szerencsére ma már a szteroidokon túl más, igen hatékony és kíméletes gyulladás csökkentő hatású injekciók is léteznek. A kezelés kúraszerűen történik, általában 3-8 alkalmat vesz igénybe, és hatása évekig érződik a megfelelő életmódváltással és mozgással kiegészítve” - mondja Dr. Arnold Dénes Arnold, fájdalomcsillapítás specialista.

Forrás: Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

A sarok körül jelentkező fájdalmak egyik okozója, az Achilles-ín gyulladása. Kialakulásában a túlerőltetés mellett, a láb deformitásai is szerepet játszanak. Ha főleg a reggeli órákban, gyakran érez fájdalmat a sarokcsont felett, érdemes szakemberhez fordulnia, mert az elhanyagolt betegség sokszor már csak műtéttel kezelhető.

A GYULLADÁS OKA FŐKÉNT A TÚLERŐLTETÉS

„Az Achilles-ín rögzíti a lábszár izmait a sarokcsonthoz. Előre-hátra mozgatja a lábfejet, így jelentős szerepe van a járásban, futásban, ugrásban” –magyarázza Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológus-sportorvosa. Testünk leghosszabb ina, amely bár igen vastag és erős, ennek ellenére meglehetősen gyakoriak a sérülései, gyulladásai, melyek erős fájdalommal járnak.  A gyulladás valójában, egy krónikus (hosszantartó) irritáció miatt kialakult szövetkárosodás, amelynek a tünetei általában lassan, fokozatosan alakulnak ki, rendszerint állandó túlerőltetés következtében. Főleg azokat a fiatal- és középkorú férfiakat érinti, akik intenzív lábmunkát végeznek például sportolás, vagy túrázás, illetve egyéb fizikai aktivitás közben. A túlzott igénybevétel mellett, olyan biomechanikai tényezők is provokálhatják a probléma megjelenését, mint például a lábfej fokozott befordulása miatti helytelen járás, a lúdtalp, a magas lábboltozat, a merev Achilles- és térdinak és a sarok torzulásai. Fokozza a sérülésveszélyt a túlsúly és a magas sarkú cipők viselése is, melyek a megváltoztatják a láb ortopédiai- és statikai viszonyait.

A LEGJELLEMZŐBB TÜNETEK

Ha az ín megsérül, hegszövet alakul ki rajta, mely minden egyes lépésnél megsérti az őt körülvevő védőhüvelyt, ezért jelentkezik a fájdalom, amely pihentetésre szűnik, erőltetésre fokozódik. Rendszerint reggeli ébredés után a legmarkánsabbak a tünetek, illetve akkor, amikor a beteg ülés vagy fekvés után feláll, és járni kezd. Ilyenkor jellemző a lábszár merevsége, illetve az ín érzékenysége, a sarokcsont felett. Ha az ín mentén duzzanat, pirosság, érzékelhető és megvastagodás, öedema, vagy vádli fájdalom jelentkezik, feltétlenül szakorvoshoz kell fordulni. 

VIZSGÁLAT A SZAKORVOSI RENDELŐBEN

A fizikális vizsgálat részeként a szakorvos nyomással ellenőrzi az ín épségét, nyomásérzékenységét, kitapintja a duzzanatot, és megállapítja fájdalom pontos helyét. Feltérképezi az alsó végtag mozgásterjedelmét, rugalmasságát és reflexeit.  Indokolt esetben, képalkotó (rtg, ultrahang, MRI) vizsgálatokat rendel el, hogy meggyőződjön a környező csontok állapotáról, az ízületek helyzetéről, a lágyrészek, inak szerkezetéről, valamint kizárja a hasonló tünetekkel járó egyéb betegségeket.

 NE VÁRJA MEG, MIKOR MÁR CSAK A MŰTÉT SEGÍT!

Nem érdemes halogatni a szakszerű orvosi ellátást, ugyanis a gyulladás következtében meggyengült ínszalag könnyen elszakadhat, ilyenkor pedig már csak a műtéti rekonstrukció segít.  Erre a problémára, a vény nélkül kapható fájdalom és gyulladáscsökkentők csak ideig-óráig hatnak, hiszen csak a tüneteket nyomják el, de nem adnak olyan végleges megoldást, mint az aktív fájdalomcsillapítás terápia. Ez egy speciális hatóanyagokból álló célzott, szteroid-mentes injekciós kezelés, amely gyors és hatékony megoldást nyújt a regeneráció elősegítésében, a fájdalom és a gyulladás csökkentésében, ezáltal a mozgáskorlátozottság megszüntetésében. „A pontos hatóanyag kombinációt, a mennyiséget és a terápia hosszát, személyre szabottan határozzuk meg. A kezelést, az érintett terület körül helyileg, a fájdalom forrásánál végezzük, intenzíven, egyben hosszú távon támogatva a felépülést.
A fájdalom és gyulladás csökkentése után kezdjük el fokozatos terheléssel a funkcionális gyógytornát, szakképzett gyógytornász segítségével” – tudjuk meg a traumatológus-sportorvostól.

KOMPLEX KEZELÉS ÉS MEGELŐZÉS

Dr. Páll Zoltán arra is felhívja a figyelmet, hogy az aktív fájdalomcsillapítás mellett fontos még a tünet együttest kiváltó biomechanikai okok azonosítása, kezelése, megszüntetése. Terhelésnél oda kell figyelni a rendszeres nyújtásra, az alapos bemelegítésre, valamint a megfelelő lábbeli kiválasztására.

Forrás: Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

Ha Önnel is előfordult már, hogy ülés közben zsibbadt a lába, vagy úgy érezte, mintha a karját „tűvel szurkálnák” érdemes utána járnia ennek a problémának. Sajnos előfordulhat, hogy a kellemetlen tünet mögött porckorongsérv áll, amely időben történő kezeléssel még jól karbantartható, ha viszont elhanyagolják, akkor előfordulhat, hogy már csak műtéttel orvosolható. Dr. Arnold Dénes Arnold, a Fájdalomközpont fájdalomcsillapítás specialistája az állapot kialakulásáról és kezelési módszereiről beszélt.

IGY ALAKUL KI A PORCKORONGSÉRV

A gerincoszlopot csigolyák alkotják, melyek közt rugalmas kollagénnel teli porckorongok húzódnak, valamint szalagok, izmok támasztják és erősítik. A porcos gyűrűk szerepe egyrészt, hogy levegyék a terhet a csigolyákról, másrészt, hogy segítsék, a gerinc mozgását. A porckorongok középső kocsonyás állományból, valamint az azt körbe vevő rostos gyűrűből állnak. Ha ez a rostos gyűrű rugalmatlanná válik, akkor könnyebben szakad, ilyenkor a kocsonyás anyag kicsúszik a csigolyák közül és átszakítja az őt körülvevő rostos burkot. Ebben az esetben beszélhetünk porckorongsérvről (discus hernia). Ha nem szakad, de kitüremkedik, kiboltosulás (prolapsus, protrusio) a diagnózis. Ez kezdetben semmilyen panaszt nem okoz, ám ha ez az anyag a gerincidegeket is eléri, az kellemetlenséggel, fájdalommal jár. A gerincsérv, porckorongsérv leggyakrabban a nyaki, illetve ágyéki szakaszokon fordul elő. 

MI OKOZHATJA?

A rendszeres hajolgatás, a túl sok ülés, valamint a nyak esetében a túl sok telefon-nézegetés, amit „sms-nyaknak” is neveznek, a helytelen testtartás mind-mind növelik a gerincoszlopra nehezedő nyomást, vagyis a csigolyák között lévő porcok és szalagok terhelését.  Nagyban hozzájárul a panaszok kialakulásához, ha helytelen életmódot folytatunk, ha plusz súllyal küzdünk, és keveset mozgunk.  A porckorong-elváltozások általában az idősebb korosztályt érintik, de az ülő életmód elterjedésével már fiatal korban is komoly panaszokat okozhatnak.  A kor előrehaladtával ugyanis a kocsonyás mag víztartalma fokozatosan csökken, melynek következtében a porckorongok veszítenek rugalmasságukból, magasságukból. Egyes esetekben okozhatja csontritkulás, fertőzés, vagy daganat is.

A ZSIBBADÁS A PORCKORONGSÉRV EGYIK TÜNETE LEHET

A zsibbadást a betegek általában úgy írják le, mintha a bőrt sok apró tűvel szurkálnák, vagy mintha hangyák szaladgálnának alatta. Leggyakrabban a kéz- és lábujjaknál, a talpnál, a tenyérnél, vagy a comb belső oldalán jelentkezik. „Amennyiben visszatérően ilyen jellegű tüneteket érzékel a lábában, vagy a karjában, úgy arra is érdemes gyanakodni, hogy nyaki, vagy a deréktáji szakaszon gerincsérve van, és a csigolyák elváltozásai provokálják, nyomják az ülő ideget, illetve a kar idegeit. Ez az elváltozást a zsibbadáson kívül láb- illetve kar fájdalom, reflexkiesés kísérheti, és a tünetek fokozódhatnak köhögéskor illetve tüsszentéskor” – magyarázza a fájdalomspecialista.

A FÁJDALMAT NEM ELNYOMNI, HANEM MEGSZÜNTETNI KELL

Mivel ez az érzés igen fájdalmas, kellemetlen, sőt az idő előrehaladtával egyre fokozódik akár nyugalmi helyzetben is, érdemes mihamarabb szakemberhez fordulni a panaszokkal.

A probléma kezelése összetett feladat. A pontos diagnózis megállapítása után első lépés mindig az aktív fájdalomcsillapítás, amely egy speciális hatóanyagokból álló célzott, szteroid mentes injekciós kezelés, amely gyors és hatékony megoldást nyúlt mind a gyulladáscsökkentésében, mind a mozgáskorlátozottság megszüntetésében. Ezt a terápiát az érintett terület körül helyileg, a fájdalom forrásánál alkalmazunk, intenzíven, egyben hosszú távon támogatva a regenerációt. A fájdalom és gyulladás csökkentése után kezdjük el fokozatos terheléssel az egyénre szabott funkcionális gyógytornát, szakképzett gyógytornász segítségével. A gerincsérv aktív terápiájában a mozgásnak kiemelt szerepe van. A gerinc tartóizmainak erősítése, a mobilizálás, a testtartás korrekciója, a gerinc statikai-dinamikai egyensúlyának megteremtése képezi a terápia alapját. „Ennél a kórképnél az időben megkezdett terápiának még nagyobb jelentősége van, hiszen amíg a porckorong nincs kiszakadva, addig konzervatív terápiával (műtét nélkül) is jól kezelhető, azonban ha már nagyobb a baj, abban az esetben csak a műtéti beavatkozás segíthet” – tudjuk meg Dr. Arnoldtól.

Forrás: Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

Ezekben a hetekben, az olimpiai játékok idején, a sporté a főszerep az egész világon. A sportról általában az egészség, a mozgás öröme, az Olimpia kapcsán pedig, a versengés izgalma jut eszünkbe, azonban ezeket a pozitív érzéseket gyorsan felválthatja a fájdalom, ha sérülés következik be edzés, vagy versenyzés közben. Az egyik leggyakoribb probléma sportolóknál a térdízületi szalag sérülése. Arról kérdeztük, Dr. Páll Zoltánt, a Fájdalom Központ sportorvos-traumatológusát,hogy hogyan keletkezik, milyen tünetei vannak, és milyen módon lehet kezelni és megszüntetni ezt a károsodást.

Gyakran labdajáték közben történik baj

Egy korábbi amerikai tanulmány szerint számos olyan, az Olimpia programján is szereplő sportot űznek versenyszerűen és tömegsport jelleggel egyaránt a világon, melyek komoly veszélyeket jelenthetnek. Minden 100 ember közül általában 1-2 fő komolyabb balesetet is szenved, amennyiben rendszeresen űzi az adott sportot legalább egy évig. Azt is megállapította a felmérés, hogy sportolás közben leginkább a fej, a térd, a boka és az ujj sérüléseitől tarthatunk. Az élsportolók sokszor komoly sportsérüléseket kockáztatnak meg a jobb eredmény reményében, de olyan amatőr sportolók körében is gyakran előfordulnak ilyen balesetek, aki megfelelő felkészülés, illetve rendszeres orvosi kontroll nélkül terhelik túl magukat. A térdízületi szalagsérülések főleg az ellenféllel való ütközéskor, illetve csavarodó és egyéb mozdulatok hatására jönnek létre, leginkább a labdajátékok során, futballozás, kézilabdázás, röplabdázás, jégkorongozás, tenisz, fallabda közben, de gyakran előfordul síelés és küzdősportok esetében is. Minél nagyobb erőbehatások érik az ízületet, annál nagyobb a szalagok károsodásának mértéke, annál súlyosabb és komplikáltabb a sérülés.

A szalagsérülés tünetei és diagnózisa

Az akut térdízületi szalagsérülés jellemző tünete a fájdalom, ami az erőbehatás pillanatában extrém mértékű, majd fokozatosan csökken. Ismételten fellép, ha az ízületet mozgatjuk, vagy terheljük. Az érintettek gyakran számolnak be roppanás, reccsenés érzésről. Néhány órán belül, az ízületben kialakuló vérömleny (haemarthros) hatására feszítő érzéssel, fájdalommal együtt járó duzzanat fejlődhet ki. A sérült szalag felett gyakran helyi nyomásérzékenység észlelhető. Az instabilitás nagyon fontos tünet, amely leginkább az ízület terhelésekor és mozgatásakor jelentkezik. A szalagok szempontjából a baleset során beszélhetünk megnyúlásról, részleges és teljes szakadásról, illetve csontos kiszakadásról, abban az esetben, ha a csont eltörik. Az, hogy teljes, vagy részleges szakadás történt –e, az MRI segítségével, vagy arthroscopiával (térdízületi tükrözés) diagnosztizálható megbízhatóan.

Megoldást jelenthet az aktív fájdalomcsillapítás

„Akár teljes szalagszakadás történt és műtétre van szükség, akár részleges, és elegendő a gyógyuláshoz a konzervatív (nem műtéti) terápia, a rehabilitációban mindkét esetben nagyon hatékonynak tartom az aktív fájdalomcsillapítást.” – tudjuk meg Dr. Páll Zoltán traumatológus-sportorvostól. Ez egy injekciós eljárásból, valamint funkcionális gyógytornából álló komplex terápia, amely a probléma gyökerénél hat és rendkívül eredményesen a szünteti meg a fájdalmat, a gyulladást és a mozgáskorlátozottságot. A hatóanyagot a térd ízületei köré fecskendezzük be, így az rögtön a fájdalom kiindulópontjához jut el. Ezzel erősítjük az ízületek körüli képleteket és azokat az inakat, szalagokat, amelyek egy sérülés során megnyúltak, sérültek. A szteroiddal szemben ismert mellékhatása nincs, így  nem terheli a szervezetet. Miután megszűnt a fájdalom és a gyulladás, a kezelést funkcionális gyógytornával egészítjük ki, amely visszaállítja az izmok-ízületek statikai és dinamikai egyensúlyát és a megfelelő mozgástartományt.

Kérje szakértő segítségét!

A legtöbb, igazán aktív életet élő embernek, rendkívül megterhelő lelkileg a fájó testrész megfelelő ideig tartó pihentetése és a hosszú felépülési idő. Éppen ezért, ha valamilyen problémával küzd, forduljon mielőbb szakemberhez, hiszen a sportbalesetekre jellemző, hogy következményeik, (duzzanat, deformálódás, kóros mozgathatóság) rehabilitációja jól kidolgozott, megfelelő kezelés esetén többnyire tökéletesen gyógyulnak. „A mielőbbi szakszerű ellátás azért is fontos, hogy az újrasérülést (ugyanazon a helyen ugyanolyan sérülés) elkerüljük, és ismét maradéktalanul élvezhessük a sport, a mozgás örömét!” – javasolja a sportorvos.

Forrás: Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)